A napokban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elismerte a FIA-t, amely az olimpiai család részévé vált, ezek után szoros együttműködés veszi kezdetét a NOB és a FIA között. Mivel a FIA fennhatósága alá tartozik a Formula-1, ezért az elismerés közvetve ennek a sportágnak is szól.
Ez az esemény még nem jelenti azt, hogy a Forma-1 olimpiai sportág lesz, egyfajta kölcsönös elismerésről, közeledésről van szó. Jacques Rogge a NOB elnöke kijelentette, hogy a legfontosabb dolog az embernek kell lennie, nem pedig a gépnek — vannak még fenntartásai a NOB elnökének. Nem kételkedem a szavaiban, de kiegészíteném annyival, hogy ma már az olimpiai sportok nem az emberről, hanem a doppingszerekről, a nemzetek presztízséről és a nagypolitika ármánykodásáról szólnak — sajnos.
Véleményem szerint jogos a NOB részéről az elismerés. Az autóversenyek királykategóriájában az elmúlt évtizedben olyan fejlődés ment végbe, amely a versenyzőtől kiváló fittséget és összeszedettséget követel meg. Mi, forma-1-hez valamennyire is értők, lelkes rajongók, tisztában vagyunk azzal, hogy az F1 valódi sport, és akár olimpiai rangra is emelkedhetne. Úgy gondolom, hogy a laikusok vagy a Formula-1-ről csak felszínes információkkal rendelkező rajongók körében is többségben vannak azok, akik szerint a Forma-1 nem igazi sport, nincs benne „truvály”, csak be kell ülni és vezetni kell.
F1-fanatikusként számos „hitetlent” kellett megtérítenem, hogy a Forma-1 igencsak embert próbáló sportág és hasonlóan magas fizikai kvalitásokat és szellemi összpontosítást igényel, mint akár a maraton lefutása, vagy az atlétika. A „hitetlenek” között az egyik legemlékezetesebb vitapartnerem egy egyetemi tanár volt, őt nem sikerült meggyőznöm érveimmel. Ebben a cikkben összegyűjtöttem azokat a főbb fizikai és szellemi képességeket, amelyek alapvetően szükségesek a sportágban — talán meggyőzöm néhány „hitetlen” de lelkes Olvasómat és több szerencsém lesz mint egykori makacs egyetemi tanárommal. Az ismertetést 3 főbb témakör köré csoportosítottam: mentális erő, fizikai erő és szaktudás. Mindhárom tényező fontos, sőt ezek összefüggnek egymással.
Ebben a blog bejegyzésben rövid összefoglalásra összpontosítok. További írásaimban részletesebben kifejtem az egyes csoportokat.
Mentális erő
Úgy gondolom, hogy a Forma-1-ben leginkább fejben kell toppon lenni, bár egyáltalán nem becsülném le a másik két csoport jelentőségét sem. Először is „természetfeletti” reflexekkel és egyensúlyérzékkel kell rendelkezni. A pilóták állandóan „karban tartják” reflexeiket. Speciális gépekkel gyakorolnak és ma már szinte minden versenyző használja a csapat professzionális számítógépes szimulátorát. A kiváló kognitív működés mellett természetesen a pilóták lelkét is karban kell tartani. Az egész F1-es szezon folyamatos stressz alatt tartja a pilótákat. Nemcsak a versenyhétvégék kimerítőek, állandóan tartani kell a kapcsolatot a csapattal, az adatokat ki kell elemezni, az új pályákat be kell tanulni, azonban még ez sem elég, mert jótékonysági és pr-eseményeken is jópofizni kell. A sűrű szezonban végig motiváltnak és lelkesnek kell lenni, ez bizony nagy pszichés teher, erről Kimi rengetet tudna mesélni…
Fizikai erő
Az F1 utóbbi évtizedében a fizikai állóképesség jelentősége alaposan megnőtt. Ez annak tudható be, hogy az autók kanyarsebessége a technikai fejlődés miatt megnőtt. A pilóták sokszor teljes gázon 200-300 km per órás sebességgel abszolválják a kanyarokat, ami rendkívül megterhelő az emberi szervezet számára. Főleg a hátak és a kormányba kapaszkodó karok kapnak hatalmas terhelést, a nyakat pedig a nehéz sisak húzza a kanyarokban. Ma már minden pilótának saját személyi edzője van, akik egyénre szabott edzéstervvel folyamatosan tréningezik a száguldó cirkusz főszereplőit.
Szaktudás
Tanulni, tanulni, tanulni. Örök mondás ez, amely a Formula-1 világára hatványozottan érvényes. Az autóversenyek királykategóriájába a világ minden tájáról érkeznek tehetséges versenyzők. Ennek a sportnak az alapnyelve az angol (egyelőre ezen nem is akarnak változtatni még a magyar oktatási vezetés kedvéért sem), így az ettől eltérő anyanyelvű pilótáknak magas szinten el kell sajátítaniuk a ködös Albion nyelvét — akár tetszik nekik, akár nem. Egy Forma-1-es autó rendkívül összetett és bonyolult műszaki cucc, ezernyi beállítási lehetőséggel. A pilótának több ezer szóból álló szakmai szókincset is el kell sajátítania, hogy a mérnökével a legszofisztikáltabb, néha csak ezred másodperceket jelentő, beállításokat egyeztetni tudják. A nyelvtudás a sajtó miatt is fontos: a szezon folyamán folyamatosan nyilatkozni kell a médiának, ennek szintén a fránya angol az alapnyelve. Nemcsak speciális műszaki szókinccsel kell rendelkezni, hanem érteni is kell a gép működését, és a beállítások közötti összefüggéseket is át kell látni, ezért nem árt, ha egy kis gépészmérnöki vénával is rendelkezik a pilóta.
A legtöbb F1-es pilóta biciklizéssel is formában tartja magát,
köztük a képen látható Mark Webber. Forrás: Men's Health.
Ebből a rövid összefoglalóból is láthatjuk, hogy egy Forma-1-es pilóta élete korántsem olyan laza, mint amilyennek elsőre tűnik. A médiában mutatott kép erősen torzított, bulvárszósszal leöntött bábvilág, a háttérben bizony kemény edzés, felkészülés és tanulás folyik. Ezekből ma már minden F1-es pilótának ki kell venni a részét, ha hosszú távon is eredményes akar lenni a száguldó cirkuszban.
